„ Mesevilág" anyanyelvi tehetségműhely bemutatkozása
A tehetségműhely célja:
A „Mesevilág” anyanyelvi tehetségműhelybe a tehetségfejlesztő óvodapedagógus javaslatai alapján, valamint a Ryans-féle becslési skála segítségével azonosítjuk be a tehetségígéretes, iskolába menő nagycsoportos korú gyermekeket. Az anyanyelvi foglalkozások a játéktevékenységhez állnak legközelebb: a külsődleges (eszközhöz kötött vagy mozgásos) játék áthelyezése egy verbálisan konstruált képzeleti világba. Kiemelten fontos, hogy a gyermekek önkéntesen, belsőleg motiváltan vegyenek benne részt, és a tevékenységet belefeledkezés, oldottság, alkotásvágy, örömérzet kísérje.
A tevékenységek fő célja magának az anyanyelvnek a megszerettetése: az óvodások mozgás-, kép- és történetéhségének kielégítése, a hallás utáni belső képalkotás és a személyes, közvetlen kommunikáció iránti igény kialakítása. Kooperálva az óvodában működő többi tehetségműhellyel, közös foglalkozások keretein belül egyes foglalkozások komplexen valósulnak meg.
Az érzelmi és szociális intelligencia fejlesztése:
A tevékenységek lehetőséget kínálnak arra, hogy indulatos késztetéseiket, szorongásaikat képzeletben feldolgozzák: belső impulzusaikhoz adekvát nyelvi formát rendel, így indulataikat önmaguk számára kezelhetővé, környezetük felé kommunikálhatóvá teszik. A mesék és versek mágikus világa fenntartja és fejleszti a gyerekekben a tágabb környezet iránti bizalmat. A történetek szereplői révén viselkedési mintát vagy bizonyos viselkedésformákra magyarázatot kínálnak: fejlesztik a gyerekek empátiáját, erkölcsi tudatosságát, szociális érzékenységét. Az irodalmi tevékenység a maga külsőségeivel, rituáléival is fejleszti a csoporttudatot.
A műhelyben felkínált tevékenységek segítik a beszédészlelés kialakítását, a beszédértés finomítását, a beszédaktivitás fokozását, a kommunikációs készségek elsajátítást, a szókincsbővítést, a mondatfonetikai eszközök, valamint a gesztusnyelv megfelelő alkalmazását. A folyamatos, koherens szöveg hallgatása révén feltámad igényük az összefüggések keresésére, megfigyelésére, és azok nyelvi tudatosítására. A mesei nyelvhasználat gyakran népi dialektust közvetít (pl. gyémánt félkrajcár, gömböc), amely a magyar nyelv legarchaikusabb rétegeit, ősi relációit közvetíti.
A „Mesevilág” anyanyelvi tehetségműhelybe a tehetségfejlesztő óvodapedagógus javaslatai alapján, valamint a Ryans-féle becslési skála segítségével azonosítjuk be a tehetségígéretes, iskolába menő nagycsoportos korú gyermekeket. Az anyanyelvi foglalkozások a játéktevékenységhez állnak legközelebb: a külsődleges (eszközhöz kötött vagy mozgásos) játék áthelyezése egy verbálisan konstruált képzeleti világba. Kiemelten fontos, hogy a gyermekek önkéntesen, belsőleg motiváltan vegyenek benne részt, és a tevékenységet belefeledkezés, oldottság, alkotásvágy, örömérzet kísérje.
A tevékenységek fő célja magának az anyanyelvnek a megszerettetése: az óvodások mozgás-, kép- és történetéhségének kielégítése, a hallás utáni belső képalkotás és a személyes, közvetlen kommunikáció iránti igény kialakítása. Kooperálva az óvodában működő többi tehetségműhellyel, közös foglalkozások keretein belül egyes foglalkozások komplexen valósulnak meg.
Az érzelmi és szociális intelligencia fejlesztése:
A tevékenységek lehetőséget kínálnak arra, hogy indulatos késztetéseiket, szorongásaikat képzeletben feldolgozzák: belső impulzusaikhoz adekvát nyelvi formát rendel, így indulataikat önmaguk számára kezelhetővé, környezetük felé kommunikálhatóvá teszik. A mesék és versek mágikus világa fenntartja és fejleszti a gyerekekben a tágabb környezet iránti bizalmat. A történetek szereplői révén viselkedési mintát vagy bizonyos viselkedésformákra magyarázatot kínálnak: fejlesztik a gyerekek empátiáját, erkölcsi tudatosságát, szociális érzékenységét. Az irodalmi tevékenység a maga külsőségeivel, rituáléival is fejleszti a csoporttudatot.
A műhelyben felkínált tevékenységek segítik a beszédészlelés kialakítását, a beszédértés finomítását, a beszédaktivitás fokozását, a kommunikációs készségek elsajátítást, a szókincsbővítést, a mondatfonetikai eszközök, valamint a gesztusnyelv megfelelő alkalmazását. A folyamatos, koherens szöveg hallgatása révén feltámad igényük az összefüggések keresésére, megfigyelésére, és azok nyelvi tudatosítására. A mesei nyelvhasználat gyakran népi dialektust közvetít (pl. gyémánt félkrajcár, gömböc), amely a magyar nyelv legarchaikusabb rétegeit, ősi relációit közvetíti.
Plangárné Hajdu Anita